09/06/2026
A legfontosabb dolog, amit a jóga adott nekem – avagy hogyan lettem jógaoktató
Az első jógaórám után kijelentettem:
„Na, ez biztosan nem az én műfajom.”
Pedig várandós voltam.
Valahogy nem találtuk meg egymást a jógával. Akkor még nem értettem, miért szeretik annyian, és nem éreztem azt sem, hogy nekem erre szükségem lenne.
Aztán telt az idő, megszülettek a gyerekeim. Két császármetszéssel, másfél év különbséggel. A testem pedig rengeteget változott.
Elkezdtem egy szülés utáni regeneráló programot, amiben jóga is volt.
És azt vettem észre, hogy egész héten ezeket az alkalmakat várom a legjobban.
Valami megmozdult bennem.
Esténként újra és újra visszatért a gondolat:
„Ezt más nőknek is meg kellene mutatni.”
A jóga sok mindenben segített, de talán a legnagyobb változást nem kívülről lehetett látni.
A két szülés után nagyon erős menstruációm volt. Olyannyira, hogy sokszor féltem hosszabb időre elindulni otthonról. Próbáltam többféle megoldást, köztük gyógyszert is.
Volt olyan időszak, amikor a gyógyszer miatt egyáltalán nem menstruáltam.
Közben már jógaoktatóként dolgoztam, de egyre jobban vonzott a női jóga világa. Ahogy tanultam, egyre többet értettem meg a női ciklusról, a test működéséről és arról, hogy mennyire fontos figyelni a saját jelzéseinkre.
Ekkor döntöttem úgy, hogy elhagyom a gyógyszert.
A menstruációm újra megjött, eleinte ugyanolyan erősen, mint korábban.
Közben tovább tanultam, gyakoroltam a női jógát, és lassan, nagyon lassan elkezdett változni valami.
Nem egyik napról a másikra.
De egyre jobban éreztem a testemet.
Egyre jobban értettem a jelzéseit.
Már tudtam, mikor közeledik a menstruációm.
Már nem féltem tőle annyira.
Egyre kevésbé haragudtam a testemre.
És egyre inkább kezdtem megbízni benne.
Ma már nem hiszem, hogy a testünk ellenünk van.
Sőt.
Azt gondolom, hogy folyamatosan kommunikál velünk.
Jelez.
Segíteni próbál.
Csak sokszor nem tanították meg nekünk, hogyan figyeljünk rá.
Talán ezért szeretem ennyire azt, amit csinálok.
Mert nem azt szeretném megtanítani a nőknek, hogyan legyenek tökéletesek.
Hanem azt, hogy hogyan tudnak újra kapcsolódni önmagukhoz.
Hogyan tudnak újra bízni a testükben.
És hogyan tudják egy kicsit jobban szeretni azt a nőt, akivé az évek során váltak. 🤍
Volt olyan időszak az életedben, amikor haragudtál a testedre?
Vagy éppen most tanulod újra meghallani a jelzéseit?
Ha van kedved, mesélj róla kommentben. 🤍
