19/04/2026
Nem a nárcisztikus bánt a legjobban.
Van manapság egy divatos, hazugságunk.
Hogy a fájdalmat a másik okozza és biztos nárcisztikus.
Ő az, aki bánt.
Kényelmes történet ez, mert amíg ezt mondjuk, nem kell észrevenni, hogy mi mit csinálunk közben.
Hogy mennyit tűrünk.
Mennyit hallgatunk.
Mennyire nem merünk kérdezni - csak várunk, majd egyszer robbanunk, mint egy időzített bomba.
És utána csodálkozunk, hogy a másik nem ért.
A legtöbb kapcsolat nem azért romlik el, mert az egyik fél “nárcisztikus” viselkedésben kompenzál.
Hanem mert két ember különböző módon fél ugyanattól.
És mindketten azt hiszik, hogy a másik a probléma.
Ezt a dinamikát próbáltam megfogni a „Szürke ragyogás” novellában, ami bekerült az „A nárcizmus 32 árnyalata” kötetbe.
Egy olyan könyvbe, ahol tehetséges magyar írók 32 különböző nézőpontból mutatják meg ugyanazt a jelenséget.
És ez fontos.
Mert nem egy igazság van.
Hanem történetek vannak.
Külön köszönet a szervezőknek és a Tehetség Alapítványnak, hogy teret adtak ennek a sokféle hangnak.
És tisztelet minden szerzőnek, aki bele mert nyúlni ebbe a kényelmetlen témába.
Ha elolvasod majd a történeteket, ne azt keresd, hogy „ki a nárcisztikus”.
Az túl egyszerű.
Inkább azt nézd meg:
te melyik ponton ismered fel magad.
A kötetet beszerezheted a Libri és Líra könyvesboltokban.
