09/08/2024
PÁRIZSOS ZSÖMLE #13
Sosem felejtem el, amikor Benedek Tibort arról kérdezték a férfi pólósok ötméteresekkel elbukott riói negyeddöntője után, hogyan lehet megemészteni azt, hogy nem volt szerencsénk. "Szerencsénk?" - kérdezett vissza. "Ennek semmi köze a szerencséhez. Az ötméteresek is a játék része, ebben jobban voltak, ezért estünk ki."
Adja magát a következtetés: egy háromszoros olimpiai bajnok már csak tudja miről beszél, hovatovább, talán azért - is - háromszoros olimpiai bajnok, mert a szótárában nincs ott az a szó, hogy szerencse. Vagy az, hogy balsors. Magyar átok, Muhi, Mohács, Marseille. A magyar póló tradicionális világában például a kapufa nem pech vagy balszerencse, hanem - mint azt Kásás Tamás mondta egyszer egy szerbekkel szemben elbukott vb-negyeddöntő után - rossz lövés.
Mi, egyszerű, földi halandók persze ezt is hajlamosak vagyunk másképp gondolni. Ha olyat látunk a pályán (medencében, páston, szőnyegen, tatamin), amit a magunk életéből vett tapasztalatokkal és tudással nem tudunk megmagyarázni, rögvest szerencsét kiáltunk, a mákdarálót emlegetjük, vagy - a másik oldalról nézve - átkozzuk régi "kedves" ismerősünket, az ún. magyar balsorsot. Holott.
A húsz éve minden olimpián négybe jutó, mellesleg kétszeres címvédő francia férfi kézisek hiába vezetnek 14 másodperccel a vége előtt két góllal a németek ellen, hiába övék a labda öt másodperccel a lefújás előtt - kiesnek. 3x3-as kosárlabdacsapatuk a finálé utolsó másodpercében(!) bukik el a hollandok ellen. A görög vízilabdások hat másodperccel a vége előtt egalizálnak a szerbek ellen, hogy aztán alig valamivel több, mint egy másodperccel a dudaszó előtt egy tizenakárhány méterről eleresztett, három blokkon és a kapuson is átjutó Jaksic-bombának köszönhetően mégis kiessenek. Megint csak a szerbek: férfi kosarasaik a második negyed derekán 24 ponttal égnek az ausztrálok ellen, ám innen is van visszaút, átveszik a vezetést, de csak azért, hogy a rendes játékidő utolsó másodperceiben Patty Mills kiegyenlítsen. Hosszabbítás, itt öt ponttal mennek el az auszik, de a végén mégis a szerbek örülhetnek, mert Jokic jelentezik a meccs utolsó négy pontjával is egy blokk mellett. Szerencse? Ausztrál átok? Ha Jokicsot kérdezné valaki, gondolom azt mondaná: lószart, mama.
A sor persze szinte vég nélkül folytatható. Simon Petra az utolsó másodpercben nyeri meg női kéziseinknek a brazilok elleni csoportmeccset - először a lefújás pillanatában vezetett Magyarország -, de a svédek elleni negyeddöntő lefújás előtti pillanataiban mindent visszakér a sors: az ellenfél az utolsó leheletével egyenlít, hosszabbításra menti a meccset, majd ott simán győz. A férfi kézisek végig vezetnek Norvégia ellen, de 6 másodperccel a vége előtt Imre Bence ziccert ront, ráadásul az ellentámadásból gólt kapunk, vereség a vége, amiből franciák elleni ki-ki meccs lesz, és végül kiesés a csoportban. A férfi pólósok Olaszország ellen, khm, vitatható játékvezetői ítélettel kerülnek négyperces(!) fórba, de innen is van visszaút Campagnaéknak, akik 4-0-s rohammal veszik át a kezdeményezést, és ellépnek kettővel. Innen mi Zalánki és Manhercz vezetésével jövünk vissza, a meccs vége előtt tíz másodperccel Jansiknak megúszós ziccere van Del Lungóval szemben - de kihagyja. Ötméteresek jönnek, ahol Vogel Soma varázsol, az egy szem Presciuttin kívül mindenkit megbabonáz - Fondellit például a meccsen belül már harmadszor(!) - nálunk viszont "csak" Fekete és Varga Dumi ront, azaz ott vagyunk a négyben. Fönt és lent, dráma, katarzis, az olaszok természetesen habzó szájjal - és valljuk be, némi joggal - bíróznak, tőlünk Vogel Soma annyit mond, "sokat készülök az ötösökre". Zalánki Gergő ezt megtoldja annyival, hogy "ja, a csávónak van egy aurája."
Vegyük észre, nincs itt semmilyen átok, nincs szerencse, balszerencse, véletlen. Őrülten jól felkészített, az utolsó pillanatig küzdő csapatok vannak, egészen kiváló játékosokkal, akik olykor persze - hibáznak. A hiba nem csak az élet, de a játék része is, a játék pedig, mint azt tudjuk, maga az élet: a legjobbra számítunk, de közben készülnünk kell a legrosszabbra is.
És van, hogy igazunk lesz. Vagy így, vagy úgy.
(A az oldal olimpiai rovata, amely a versenynapok utáni reggelen jelentkezik, és a játékok aktuális történéseire reagál - szubjektív, egyedi hangvételben.)
