23/06/2026
Olvasom valamelyik csoportban, hogy valaki olyan női jógaoktatóképzést keres, ahol terápiás jellegű a képzés és hormonális problémákra, endometriózisra, meddőségekre fog választ kapni és majd azt tanítani tudja.
Nagyon fontos, hogy lássuk a különbségeket: a jóga nem terápia!
És ez nem azt jelenti, hogy ne lennének terápiás (mellék)hatásai, de nem a terápia a célja, a jóga nem egy terápiás eszköz! Egy kalapácsot ne akarjunk szöggel beverni.
És hogy miért nem terápia? Nagyon egyszerű, mert nincs kit terápiázni a jóga filozófiája szerint. Ez az alap-tanítása a jógának, aki ezt nem érti, a jógát nem érti. A terápia a duális világban mozog, míg a jóga a non-dualitás világa. A duális világnak megvannak a korlátai.
Olvassuk el a Bhagavad gítát, a legkézenfekvőbb és egy rendkívül összetett, de egyszerű olvasmányt, amiben gyakorlatilag a jógafilozófia veleje le van írva. A gíta fő tanítása, hogy ne a gyümölcsért csináld, ne azért, hogy legyen valamilyen eredmény, hanem a folyamatért. Mert a folyamatban érthető meg minden, hogy miért? Mert minden folyamat. Ezt jelenti az ÚTKÖZBEN JÓGA.
Az ÉN ugyanis folyamatosan változik. Az ÉN is egy folyamat, egy tevékenység, amit állandóan „csinálunk”, amit létrehozunk, kreálunk. Nem csak mi, hanem a környezetünk is csinálja nekünk a saját énünk. Az oviban még utáltuk a spenótfőzeléket, ma már nem. Akkor most melyik az igazi énem? Hogy van ez?
Van az elmének egy része, az ahamkára, ami létrehozza, legyártja ezt az ént. Pillanatról pillanatra. Azt, aki szenved, aki boldogtalan, akinek fáj, akinek rossz és azt is, aki örül. Persze azzal az énnel nincs semmi gondunk, csak azzal, aki szenved. Azt legyártotta, aki utálta a spenótot és azt is, aki most imádja.
Miért akarjuk ezt az ént, aki nincs is, megszerelni? Másképp: miért kellene egy kalapácsot beverni? Nem lehet megszerelni, meggyógyítani, ezt kell megérteni. Szerelő sincsen, nemhogy szerelvény. Az én illúziója csupán egy eszköz! Kalapács.
Gondolj bele, ha egy lakatlan szigeten élnél, egyetlen egy élőlény sem venne körül, megmaradna ez az én? Nem, az én akkor szétesne. Megőrülnél.
Többször kritizáltam már ezt a fajta „romantikus jógaoktatást”, amikor a nyugatiak saját pszichológiai elképzeléseiket vetítik bele a hagyományba. Azt látjuk, hogy a mai nyugati jóga-értelmezés sajnos sok oktatónál nem az eredeti szövegek értelmezéséből, hanem valójában a 19-20. századi európai romantikus filozófiából és a pszichológiából ered és ezért tanítják félre a tanítást.
Hogy miért? Mert ez így könnyebb. Így válik mindenkiből néhány hónapos, sokszor online, képzés után gyógyító. Nem, jógával nem lehet gyereket csinálni senkinek és az endometriózis sem tüntethető el. A jóga célja nem fizikai szinten megjelenő betegségek gyógyítása.
Hogy mégis sok esetben miért lesz gyerek? Meg múlik el az endometriózis? Mert a gyakorló ráébred valamire a gyakorlás által! Ráébred a valódi természetére. Ami túlmutat azon, hogy ő az, akinek nem lehet gyereke, vagy van endometriózisa. Csak, hogy ennél a két példánál maradva. Meg elkezdett mozogni, vagyis a testben az életerő elkezd áramolni, ilyen egyszerű.
Törvényszerű, hogy mindenki, aki jógázik meggyógyul? Hát nem. Sajnos nem. Mert a karma köt, még akkor is ha gyakorolunk. Ezért szed szívgyógyszert a Dalai Láma, pedig gondolhatod, mennyit gyakorol és mennyire meghaladta az ént. Sajnos nem ilyen egyszerű, hogy csavargatom egy kicsit (vagy nagyon) a testem és ügyesen egyensúlyozok egy lábon vagy a fejemen, és máris elmúlik a Hashimoto.
Nem! Hihetetlenül összetett, mint ahogy a betegség létrejötte is az.
Rengeteg terápiás eszköz van, azokat használjuk, ha gyógyulni akarunk! A probléma abból keletkezik, hogy az egyén olyan mulandó jelenségekkel azonosul, amelyek felett nincs irányítása és amelyek állandóan változnak. Például a betegségek.
A jóga megközelítése szerint az út célja a káros én-stratégiák felváltása ügyesebb stratégiákkal, mint a meditációban megtapasztalható elmeállapot. És csakis a teljes megszabadulás érdekében és nem azért, hogy meggyógyuljunk a pajzsmirigy-betegségből.
Amit ma modern jógaként gyakorolunk, az gyakran egyfajta spirituális humanizmus, ami több ponton is elferdíti az eredeti tanítást.
A nyugati pszichológia és a romantika célja az, hogy egy egészséges, kiteljesedett és boldog életet éljünk és egy ilyen boldog és tökéletes ént építsünk fel. Lehet ilyet? A jóga célja nem ez, hanem, hogy túllássunk ezen az énen. A színjátékon. Az előadáson. Mert te egy üres vásznat nézel, csak vetítesz. A történeteidet, az élményeidet, a megéléseidet, azt, hogy éppen most a spenót élvezetes.
Nincs olyan, hogy egészséges, kiteljesedett és boldog, csak időlegesen. Egy pillanatig vagy tele, aztán megint éhes leszel. Ma szerelmes vagy, holnap már elválsz. Minden mulandó. Minden változik. Minden egy ideig áll csak fenn. Aki ma egészséges, holnap nem az, aztán megint az. Aki ma boldog, holnap nem az, aztán megint az. Nincs ebben megállás, ezért a jóga ebből a szórakozásból akar kiutat mutatni, mindezen segít túljutni.
Sokan úgy tekintenek a jógára, mint egy eszközre, ami segít „megtalálni önmagukat” vagy „egységbe kerülni önmagukkal", "önmaguk természetével”.
Nem, a jóga a megszabadulás az éntől útja.
A jóga nem önismeretet tanít, arra ott a pszichológia, hanem leválást az egyéni lélekről, vagyis minden azonosulásról. A cél nem az én meggyógyítása, hanem az én-gyártás folyamatának leállítása.
A romantika szerint az érzések, az intuíció, a szív stb. közelebb visznek az igazsághoz, mint a racionális ész. Egyik sem helytálló, a jóga a közép útja, meghaladni ezeket a szinteket. A modern spiri körökben gyakran hallani: „csak érezd, ami van”, „fogadd el önmagad szeretettel”. Nem, a jóga nem önelfogadás, nem az önismeret, hanem önmagad meghaladásának eszköze.
Persze közben lehet egy ideig nem fáj a hátad, de aztán fáj más és ez a természetes. Senkit sem kerülhet el a betegség, öregség, halál.
Az érzelmek is csak halmazok, hagymahéjak és mint ilyenek akadályozó tényezők, amiket nem átérezni, elemezni vagy dédelgetni kell, hanem átlátni rajtuk, és elengedni őket, ha szenvedést okoznak. Jöjjenek ki!
Sok nyugati tanító a jógát gyakran „spirituális pszichológiaként” használja a hétköznapi stressz kezelésére vagy az önbizalom növelésére. Ez a szemlélet pont a tanítás radikalizmusát veszi el.
Értsük meg: a jóga célja nem az, hogy kényelmesebbé tegye az a szamszárát (a születés-halál körforgását), vagyis az életünket, hanem hogy kivezető utat mutasson a helytelen nézetekből.
A helytelen, hibás nézetek vezetnek ugyanis oda, hogy azt gondoljuk az én egy szilárd, fix entitás, és nem egy folyamatos, önmagát kreáló tevékenység, amelyet a tudat a boldogság elérése érdekében végez.
Nem az a baj, hogy van egy én-képzetünk, hanem az, hogy rossz helyen és rosszkor használjuk. Az énképzet egy valamire biztosan jó, ez az én fogja elérni, hogy leüljünk meditálni.
Tudod mi a jóga? A jóga és a meditáció egyfajta mentális készség, képesség, egy nagyon komoly mesterség. Gyakoroljunk ezzel az eszközzel és engedjük el a helytelen nézeteket jógáról, meditációról, ászanákról, megvilágosodásról. Ugyanis nem az a kérdés, hogy ki vagy, hanem hogy kivé válhatsz.
Ha fáj a hátad, gyere jógázni, de mellette menj el gyógytornászhoz!
Brávácz Alexandra
mesteroktató, buddhista tanító
Az Útközben Jóga alapítója
